Hogyan kezeljük a stresszt?
A stressz mindenkit érint és a stressz kezelése mindenki számára egyéni módon történik. Vannak ugyan általánosan elfogadott módszerek, amikkel meg lehet küzdeni a minket érő stressz-szel, de a legideálisabb módszert az esetek többségében az ember önmagának alakítja ki. Ez a módszer lehet teljesen új vagy már létező technikák keveréke is. Most pár ilyen technikát fogok röviden megemlíteni remélve, hogy akinek szüksége van rá az rátalál és segítségére lesz egyik vagy másik.
A megküzdés másnéven coping stratégia, arra irányuló kognitív, viselkedéses törekvés, hogy az egyén megbirkózzon azokkal a stresszorokkal, melyek fenyegetést, veszteséget vagy kihívást jelentenek számára. A definícióhoz tartozik, hogy a megküzdés tudatos, illetve szándékos erőfeszítés az alkalmazkodásra egy olyan helyzetben, amit az egyén aktuális erőforrásait meghaladónak ítél meg. A megküzdést alapvetően két oldalról lehet megközelíteni, egyrészt létezik a problémaközpontú, másrészt az érzelemközpontú megküzdés, valamint ezek keverékét is alkalmazhatjuk.
A problémaközpontú módszer a stresszt kiváltó okot keresi, hogy a lehető legjobb megoldást kiválassza specifikusan a probléma ellen. A módszer fontos célja, hogy a jövőben felismerje az ember és elkerülje ezt a kiváltó stresszort. Az érzelemközpontú megküzdési stratégia célja a stresszhelyzet által kiváltott érzelmi reakciók enyhítése, a negatív érzelmek visszaszorítása. A stressz sok pszichoszomatikus betegség alapja, ezért is ilyen fontos és lényeges a kezelése mindkét fent említett módon. A pszichoszomatikus betegségek lelki eredetű, de test panaszokban megnyilvánuló betegségek. Ilyen típusú betegség többek közt a gyomorfekély, a sokízületi gyulladás, a magas vérnyomás vagy az anorexia nervosa.
A két fő megküzdési stratégián belül rengeteg úton elindulhatunk a stressz kezelést illetően. A támogatás viszont minden esetben egy fontos tényező a sikeres kezeléshez, mivel az ember társas lény, a család és a barátok támogatása elengedhetetlen a kiegyensúlyozottság fenntartásához. A problémaforrás kezeléséhez hasznos segítséget nyújthat a stressznapló vezetése, majd, ha az okot megtaláltuk a problémával való szembenézés lehet a megoldás.
Míg az érzelemközpontú kezelési metódus esetén különböző relaxációs technikák alkalmazása lehet hasznos és célravezető. A légzésgyakorlatok bevett módszerek a relaxált állapot eléréséhez, ilyen gyakorlatok például a négyzetes (négy másodperc belégzés, négy mp. bent tartás, négy mp. kilégzés, négy mp. szünet) vagy a rekeszizomlégzés. Viszont a relaxációhoz nincsen egzakt, meghatározott módszer, mindenki azt használja, ami neki beválik, sokaknak a testmozgás segít, mert ki tudják szellőztetni a fejüket, sokaknak a zenehallgatás a bevált módszer, de különböző eszközök, mint a stresszlabda is kipróbált módszernek számít.
A stressz kezelésénél fontos, hogy tisztában legyünk a testünkben lévő feszültséggel, hogy szabályozni tudjuk azt. A progresszív izomrelaxáció pontosan abban segít, hogy megismerjük a testünkben lévő feszültséget néhány egyszerű izomösszehúzó és ellazító gyakorlat segítségével, hogy megtanuljuk kezelni és visszaszorítani a stresszt.
Azonban, ha ez egyedül nem megy és az életminőségünkre kiható, tartós stressznek vagyunk kitéve feltétlenül szakemberhez kell fordulni. A szakember a probléma jellegétől függően lehet pszichológus vagy pszichiáter, aki tudja hogyan segítsen, hogy ne váljon veszélyessé a helyzet. Amíg viszont nem súlyos a helyzet addig képes az ember önállóan is szabályozni és kezelni a helyzetet. A legfontosabb a testileg és lelkileg is egészséges és kiegyensúlyozott életmód fenntartása.
Írta: Győri Áron 11. B, a Semmelweis Egészségverseny, Endoplazmatikus Retikulum csapat tagja
Források:
https://egeszsegvonal.gov.hu/maradj-egeszseges/stressz.html
http://www.valloagnes.hu/content/view/page:Coping-Megkuzdes-stresszel/p:63-73