Mi áll a stressz hátterében?
Vizsgáljunk meg egy olyan általános esetet, ami akármelyik diákkal megtörténhet.
„Tegyük fel, hogy egy kicsit elkezdtél stresszelni, mert holnap matekból meg kéne írni a pótlót, kémiából a javítót és még németből is feleltetni akarnak. Mindez mondjuk előző nap este jut eszedbe, amikor már épp kész vagy a napi kétóra tiktokozással.”
Ebben az esteben az agy amygdala nevű része észleli, hogy történt valami és bekapcsol az úgynevezett „fight or flight” üzemmód (magyarul üss vagy fuss). Ennek hatására a hipotalamo-hipofizális rendszer (ami a hipotalamuszból, agyalapi mirigyből és ezek összeköttetéséből áll) elkezd kommunikálni a mellékvesékkel, hogy válasszanak el adrenalint a vérbe. Az adrenalin hatására megemelkedik pulzus, megnőhet a fizikai erő, éberebbé válsz. Ez a reakció segíthet, hogy gyorsan még átnézed a legfontosabb dolgokat másnapra. Eközben kortizolt is elválaszt a mellékvese, ami a hipokampuszon keresztül a hipotalamuszba jut és visszacsatolást ad (ez a szabályozás) az agyalapi mirigynek, hogy megtörtént az adrenalin-elválasztás. Látjátok mennyi munkát kell végezni a szervezeteteknek egy-két elfelejtett dolgozat miatt?
A fenti lejátszódó folyamatot tudományos néven első leírója után Cannon-féle vészreakciónak nevezik és evolúciós örökségként van jelen a szervezetünkben. Eredetileg arra szolgál, hogy ha az állat vagy ember veszélyesnek ítél meg egy adott szituációt, szervezetének energiaellátása úgy alakuljon át, hogy a meneküléshez vagy küzdelemhez szükséges szervek erőteljesebben, egyéb létfenntartó mechanizmusai kevésbé működjenek, ezzel nagyobb esélye legyen a menekülésre és az élete megóvására, ám a mai modern társadalomban lényegesen kevesebb életveszélyes szituációval kerülünk szembe a mindennapokba, ezért ez a reakció is átalakult és a modern problémáink megoldására is tökéletesen üzemel.
A stressznek időbeliség szerint két csoportját különböztetjük meg. Lehet akut, azaz rövid lefolyású, például egy épphogy csak megúszott baleset, vagy lehet krónikus, azaz hosszan tartó, például folyamatosan fennálló pénzügyi problémák.
Az elméleti két dolgozatunkhoz és egy felelésünkhöz térjünk vissza kicsit és vizsgáljuk melyik kategóriába tartozik időbeliségét tekintve. Mivel rövid ideig tartott a probléma realizálása és a válaszreakció hatására már el is kezdtél (ugye?) tanulni, amivel a megoldás is elkezdődött kijelenthető, hogy téged az előzőekben akut stressz ért. Ha viszont nem kezdtél el tanulni, még csak rá sem nézel a könyvre, csak az ágyban fekve izgulsz, hogy mi lesz holnap akkor sokáig fennáll a stresszhelyzet, így egy tartósabb, negatívabb hatású stresszről van szó. Viszont, ha valami már heteken, hónapokon át nyomaszt és folyamatosan stresszelsz miatta, akkor már krónikus lefolyásról beszélünk. Ilyen esetben több adrenalint szeretne elválasztatni az agyalapi mirigy és folyamatosan áramol át a hipocampuszon a kortizol, ami nem tesz jót neki. Az állandó éberség, a „veszély” figyelése kimeríti a szervezetet, az adrenalin felesleges koncentrációja a vérben pedig magas vérnyomást okozhat, ami sok szív- és érrendszeri betegségnek kiváltója. Tehát, míg az akut stressz egy fontos jelző folyamat szerveztünk számára, a krónikus stressz már ártalmas lehet egészségünkre. Így, ha a példában felvázolthoz hasonló helyzetbe kerültök semmiképpen se idegeskedjetek rajta hosszasan, hanem inkább még gyorsan nézzétek át azt a néhány oldalt.
Írta: Győri Áron 11. B, a Semmelweis Egészségverseny, Endoplazmatikus Retikulum csapat tagja
Források:
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC10025564
https://physiology.elte.hu/eloadas/szabalyozasbiologia/stressz_szisztemas_2016.pdf