Stressz – Az életünk része
A stressz kifejezést napi szinten használjuk életünk során, de vajon tényleg tudjuk mit jelent? A fogalmat egy osztrák-magyar származású kanadai vegyész Selye János vezette be, mint orvosi szakkifejezést. A stressz eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelölte. Viszont a mai köznyelvbe már a folyamatos feszültség, idegesség szinonimájaként került be és általában egy negatív jelentéstöbblettel azonosítjuk. Azonban evolúciós tekintetben egy fontos folyamatról beszélünk, ami a fejlődés és alkalmazkodás egyik fő mozgatórugója. A stressz segítségével válik lehetővé a negatív külső hatások felismerése és az erre adott válasz keresésének elindítása.
A stressz kiváltó okait stresszoroknak nevezik, ezek között vannak egyszerre nagyobb csoportokat érintő és egyénileg ható stresszorok is. A stresszorok sokféle csoportba sorolhatók, én most két nagyobb csoportot szeretnék megemlíteni. A stressz egyik kiváltó oka lehet traumatikus esemény ide sorolják a katasztrófákat (természeti vagy ember által létrehozott), baleseteket és a háborúkat. A megrázó, traumatikus eseményt átélő személyeknél az esetek nagy részében poszttraumatikus stresszszindróma jelentkezik, ami egyfajta védekezési mechanizmus a traumatikus emlékképek ellen.
A stressz másik jelentős kiváltó oka belső folyamatokból, konfliktusokból fakad. Ilyen lehet például egy próbatétel miatt érzett feszültség vagy a megfelelési kényszer, de ennél személyesebb témák mint a párkapcsolati problémák, a beilleszkedési nehézségek vagy a saját magunkkal szemben érzett belső feszültségek is lehetnek stresszorok. Fontos megemlíteni, hogy nem csak a kiváltó ok komolysága befolyásolhatja a stressz súlyosságát, hanem mi magunk is tudjuk kontrollálni saját stresszreakcióinkat. A kontrollálásra, azért van szükség, mert a tartósan fennálló stressz egészségkárosodáshoz vezethet, mivel gyengíti a szervezet ellenállóképességét, ha folyton veszélykészültségben van.
Korábban már hivatkoztam rá, hogy a közhiedelemmel ellentétben a stressz nem egy teljesen negatív jelentésű fogalom. Beszélhetünk jó és rossz stresszről, csak ennél egy fokkal tudományosabban nevezik őket. A jó stressz az eustressz, míg a rossz stressz a distressz. Az eustressz képes az embert jobb teljesítményre késztetni, a pozitív hatású stressz motiváló és teljesítményjavító hatású, de csak rövid távú, míg a distressz hosszú távon is képes szorongást okozni, csökkenteni a teljesítményt, demotiválni az embert és akár a fizikai vagy mentális egészségének is ártani. A kiváltó stresszorok, amiket az előzőekben említettem többnyire a distressz kiváltó okai voltak, az eustressz leggyakoribb megjelenése a mindennapi életünkben a versenyhelyzetekben van, ahol, ha megfelelően tudjuk kontrollálni hozzáad a teljesítményünkhöz. Az eustressz további kiváltó okai közé tartozik például az új munkahely, a házasság, a gyerekvállalás, a költözés, a nyaralás vagy egy új hobbi elkezdése. A tudomány jelenlegi álláspontja szerint, mind a nagyon alacsony és a nagyon magas stresszszint csökkenti a teljesítőképességet, így egy közepes izgalmi állapotban, mikor az eustressz a segítségünkre van, vagyunk képesek a legmagasabb teljesítményt nyújtani.
Írta: Győri Áron 11. B, a Semmelweis Egészségverseny, Endoplazmatikus Retikulum csapat tagja
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Selye_J%C3%A1nos
http://www.lelkititkaink.hu/stressz.html